Cseh kisüzemi sörfőzdék 2. – Kelet-Morvaországi kerület

Dél-Csehország után Kelet-Morvaországban folytatjuk a csehországi kisüzemi sörfőzdék, minipivovarok számbavételét, rövid bemutatását. A kerületben friss információk szerint az egyetlen nagyobb sörgyár (az uherský brodi Janáček) mellett további 11 kisebb sörfőzde működik. De még mielőtt hozzákezdenénk az ismertetésükhöz, kezdjük egy igen szomorú hírrel. Uhersky Brod városában megszűnt az általunk igen kedvelt, egy korábbi cikkünkben részletesebben is hirdetett sörfőzde, a Balkán. Sajnos nem tudunk részleteket, hogy mi is történhetett vele, és csak remélni tudjuk, hogy a hiánya csak átmeneti, mivel egyike volt a legjobb mini sörelőállító helyeknek. 



Akkor és most 20. - Sušice – főtér

Sušice városát a netmagazinunkban sűrűn emlegetett Šumava hegység kapujának is hívják, hiszen Nýrsko, Vimperk és Kašperské Hory mellett egyike a hegyvidéket körülvevő nagyobb településeknek. Ez az egykor aranyban gazdag medrű Otava folyó partján fekvő város a maga több mint 11 ezer lakosával, a környék egyik központja, és egyben a kerékpáros, bakancsos továbbá télen a síturisták kiinduló helye. Az Akkor és most sorozatunkban ezen csodás városka főterével foglalkozunk, miközben szokásunkhoz híven sok-sok képet mutatunk be.

Sušice – főtér a levegőből

Varázslatos Český Krumlov XVIII. - Kastélypark

Český Krumlovban nem csupán az építészeti örökség, a zegzugos utcákból áradó középkori hangulat, a gyönyörű templomok és az annál is varázslatosabb várkastély – palota, valamint a kanyargó Moldva okoz feledhetetlen élményt, de a nevezetességek közé tartoznak a szépen kialakított zöld felületek is. Nincs is kellemesebb érzés, mint amikor egy kiadós városnézés után egy kellemes park árnyékos padjára leülve megpihentetjük a kockaköveken lestrapált lábainkat. Krumlovban, ebből a célból szerencsére számos kisebb-nagyobb park fellelhető, amelyek közül méretében és jelentőségében kiemelkedik a Kastélypark, amely voltaképpen a hosszan elnyúló vár délnyugati „szárnya”, annak szerves folytatása.

A Kastélypark egy kicsike részlete

Vadászat Csehországban – egy kis betekintés

Az elmúlt napokban sorra jelentek meg cikkek arról, hogy Lázár János, a miniszterelnökséget vezető államtitkárunk 75 ezer eurós fácánvadászatot rendelt meg a Lesy České Republiky-tól, azaz a csehországi erdőterületek többségének kezelését végző állami tulajdonú vállalattól, amelynek nemrég kinevezett vezetője a magyaros nevű Daniel Szórád. Politikai véleménynyilvánítástól tartózkodó netmagazin lévén csak azt mondhatjuk, hogy ez a nem éppen olcsó mulatság legyen az ő gondja, vagy éppen élvezete. Nekünk mindenesetre egy remek apropót szolgáltatott ahhoz, hogy bepillantást nyújtsunk a Cseh Köztársaságban zajló vadászat rejtelmeibe.



A vadász munkában

Csapó 3,2,1 – Forgassunk filmet Csehországban!

Már számos korábbi cikkünkben, elsősorban a csodás cseh váraknál, kastélyoknál (pl. Bouzov) jegyeztük meg, hogy Csehország kiváló terep volt, és ma is az a filmek készítői számára. Akár szuperprodukciókról, akár csak B, C, D kategóriás filmekről van szó, a producerek-rendezők előszeretettel választják a cseh-morva földeket filmforgatási helyszínnek. Van amikor a filmet nézve rögtön rájövünk, hogy pl. a csodás Prágában járunk, máskor azonban csak utólag ismerjük fel a csodaszép díszletet. Most megpróbálunk egy kis ízelítőt adni az elmúlt harminc év mindazon nem cseh(szlovák) filmjeiből, amelyek teljes egészét, vagy egy-egy részét Csehországban vették fel, ezáltal is népszerűsítve a netmagazinunk állandó főszereplőjét.


Český Krumlov (A mágus)

Visszatért a vadmacska // Buszjegy gyűjtemény // Spórolási szokások // Ünnepi mise // Uherčice kastélya belső felújítása

  • Pár hete adtuk hírül, hogy a farkasok visszatértek Csehországba. Most egy újabb, több mint 60 éve eltűnt állatfaj, a vadmacska felbukkanásáról számolhatunk be. Ugyan 2011-ben már látták egy pár példányát a Šumava hegységben, de tavaly a Beszkidekben is megjelent. A vadmacska egykor teljesen közönséges állatnak számított a cseh-morva vidéken, de állománya fokozatosan lecsökkent, utolsó példányát 1952-ben az Érchegységben lőtte le egy túlbuzgó vadász. Az alapvetően rejtőzködő életet folytató macskaféle végzetét nem csak a szőrméért folytatott vadászat, az emberi félelem, hanem az életterének átalakítása (a korábbi kevert erdők helyett erdő monokultúrák létrehozása) jelentette. A Nemzeti Parkok felelős területkezelése azonban esélyt adott arra, hogy ez a szép vadállat újra élhessen Csehországban, feltéve ha a lakosok és a vadászok is úgy akarják.
    Vadmacska a Beszkidekben

Hol csapolnak cseh sört Budapesten? - Egy kis segítség sörtúrák tervezéséhez!

2013. novemberében kétrészes cikkben írtunk a magyarországi cseh sörforgalmazás hazai helyzetéről és azokról a helyekről, ahol cseh csapolt sör kortyolhatunk. Azóta ugyan csak egy kósza félév telt el, mégis gomba módra szaporodtak az új cseh sörös helyek (sajnos egy-egy viszont megszűnt), ezért úgy gondoltuk, hogy megéri egy kis frissítést elkövetnünk. A lista és a térkép természetesen korántsem teljes, mert csak azok a helyekről vannak pontos információink, ahonnan a sörimportőröktől kaptunk választ, illetve saját magunk találkoztunk vele. És azért sem teljes, mert nem szerepelnek a Magyarországon gyártott Kozel és Staropramen, valamint a Pilsner Urquell forráshelyei, amelyeket a fővárosban igen sok vendéglátóhelyen vernek csapra, így kevéssé nevezhetők kuriózumnak.  



Főzzünk sörrel - Sörös marha knédlivel

Gasztronómiai cikk sorozatunkban „csehes” honlap lévén illik egy igazán sörös ételről is írnunk, amelyet sajnos az elmúlt több mint két év alatt mind ezidáig elmulasztottunk. Most azonban tisztességesen bepótoljuk ezt a hiányosságot, hiszen sörissza fogásunkhoz nem kevesebb mint fél liter finom sörre lesz szükség.



Idézet és pár kép XVIII. - Kopogtató hegyimanók - Alena Ježková: Cseh és morva regék és mondák

Sorozatunk most következő részét legutóbbi cikkünk ihlette, amelyet Kutná Hora ezüstbányászatáról írtunk. A kötetet, amelyből most kivételesen a monda teljes szövegét idézzük, korábban már bemutattuk olvasóinknak. Alena Ježková Cseh és morva regék és mondák című könyve Balázs Andrea tolmácsolásában sok érdekes és kedves történetet mond el a régi időkre emlékezve. Olvassák szeretettel ezt a kedves, ám sajnos nem éppen vidáman végződő történetet.



Kutná Hora ezüstbányászata és az Olasz udvar

Kutná Hora, ez a Prágától 70 kilométerre fekvő település manapság egy csendesnek mondható kisváros, azonban műemlékeinek sokasága és gazdagsága erősen sejteti, hogy ez nem volt mindig így a történelem során.
 

Kutná Hora az Olasz udvarral

Kost vára, a Csont, amely megakadt az ellenség torkán

A Prágától északnyugatra elterülő Cseh Paradicsom vidéke a szél által varázslatos formákat öltő homokkő sziklák rengetegeiről, a szépséges völgyeiben csordogáló, máskor vadul zúgó patakjairól, kis tavacskáiról és nem utolsó sorban a gyönyörű várairól, kastélyairól híres. Ez utóbbiak többsége a sziklák tetejére épült (pl. a netmagazinunkban már bemutatott Trosky vára), ma is messziről hirdetve egykor volt dicsőségét. Van egy azonban, amely inkább a folyóvölgyet, a homokkő sziklák ölelését „választotta”. Ez a csodás építmény nem más, mint Kost vára, amelyet a Klenice és egy másik kisebb patak találkozásánál emeltek a XIV. században. 
 
Kost, időutazás a középkorba

A prágai Sztálin emlékmű és áldozatai

2014 május 1-ével kezdődően közel két héten át lehetősége nyílik a közönségnek, hogy betekintsen a cseh főváros kommunista múltjának egy kis szeletébe. Aki felkeresi az egykori Sztálin-szoborcsoport/emlékmű helyét, és kivárja hosszú sorát, az bejuthat a hajdani monumentális alkotás alatt, az alapzatban fennmaradt termekbe. Értő idegenvezetés mellett pedig hasznos többlet információkhoz is juthat a cseh történelem eme nem túl dicsőséges időszakáról. De hol, merre is állt ez a szoborcsoport, amely az emberi értelmetlenség tipikus példája volt? És mit tudunk a történetéről, rövid „fennállásáról”? A kérdések megválaszolásához a fellelhető történeti források mellett Mariusz Szczygiet lengyel író Gottland című művét is felhasználtuk.


A világ legnagyobb Sztálin szobra